with free soul

 Mint ágak közt a szél, csillagok közt a felhő, úgy nőni önmagamban kuszáltan, mint az erdő, szabadon össze-vissza, sok millió irányba, erdőnyi kitárt ággal mindent ölelni vágyva, minden csillagra ággal mutatni, mint a gyermek, minden szellőre sírni, mint hogyha vihar ver…

 Szép, mint festményen egy tájHa benne vagyok, fájHa fölötte, meg nincs értelmeMenj, vidd el mindenemDe mindenséggé lennünkRémlik, nem így kéneMár sokadszor követem elHogy égnek látlakEllened vagy ellenem, még nem tudomDe azért jó a testekkelEz a tornaMert ha szirmunk…

Majd mesélek neked a toronyról, ami móló végén a tengerben állt. Hova séta közben egyszer elmerészkedett egy szerelmes pár. És mesélek neked a szoborról, ami ott áll a torony tetején: egy szerelmespár ölelik egymást, ahogy te meg én.…

 Belépek egy helyre, látom, hogy nincsen hely Ilyen nap ez, nyilván így járok mindennel Leülök melléd, félre az illemmel Nincsen cigid se? Ilyen csak ez a nap Nem baj, de egy kávét hozass ki, megkérlek Pénztárcám sincsen, de ne szólíts testvérnek Ne téríts, fáradt vagyok,…